- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 2.
Az ártéri vasút építésében érdekelt települések eldöntötték, hogy azt a saját erejükből fogják megvalósítani, így látták biztosíthatónak, hogy azt az érdekeiknek megfelelően üzemeltessék. El is fogadták a hozzájárulás mértéket, mely szerint Nyíregyháza 200 000, Kótaj 15 000, Buj 30 000, Ibrány 96 000, Nagyhalász 40 000, Dombrád 120 000 koronát fordít erre a célra. Ehhez adódott még a megyétől 160 000, a maradék 300 000 koronát pedig kormánytámogatásból és magánrészvényesektől remélték.
Szesztay László tervezőmérnök 1904. május 18-án megkezdte a vasút nyomjelzési munkálatait. Iránya a nyíregyházi szakaszon „a népkert keleti oldala mentén, aztán a Széchenyi úton, Széchenyi (ma Országzászló) téren, Városház (Zrínyi Ilona) utcán, Városház (Kossuth) téren, Vármegyeház (Hősök) téren, és a Kossuth utcán keresztül a Sóstói útra, innen kezdve az Ószőlő végéig magán az úton, onnan tovább bent az erdőben a kocsiúttal párhuzamosan a csapi vasútvonalig, amelyet átszelve, az államvasúti vonal mentén halad a Sóstó állomásig, honnan a Sóstóra kanyarodik”. Szárnyvonalakat terveztek a dohánybeváltó hivatalba és a közraktárokhoz, valamint Sóstón a szőlőtelepre. Kádár Gusztáv kereskedelemügyi miniszteri műszaki tanácsos vezetésével, 1904. szeptember 14–15-én az 51 km és 760 m hosszú fővonal közigazgatási bejárását is megtartották.
A vasút végrehajtó bizottsága 1905 februárjában még egy küldöttséggel tisztelgett a fővárosban a honvédelmi-, a pénzügy- és a kereskedelemügyi minisztériumban, amelynek köszönhetően sikerült az állami támogatást elnyerniük. Egy sikertelen árlejtés után végül Propper Samu építési vállalkozó módosított ajánlatát fogadták el, és nyár elején hozzá is kezdtek az építkezési munkálatokhoz. Szeptembertől már az anyagokat szállító vonatok közlekedtetését is engedélyezték.
Nyíregyházavidéki Kisvasutak névvel október 11-én megalakult az épülő vasút részvénytársasága, amelynek tagjai örömmel vették tudomásul, hogy december 20-án megtörtént a vonal műtanrendőri bejárása, majd másnap átadták a teherforgalomnak.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. december 22. 16. o.)

Archív képeslap
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves a kisvasút történetéből 1.
Lukács Ödön számolt be a Nyírvidék hasábjain 1887-ben arról a kezdeményezésről, melynek célja egy olyan gazdasági vasút létesítése volt, amely Nyíregyházát Sóstón át összekötné a tiszai ártéri birtokokkal Dombrádig. Tudni vélte, hogy ezt az eszmét Lónyay Menyhért fogalmazta meg elsőként, amit most Szesztay Károly ügyvéd elevenített fel, Gräfl József főispán pedig erkölcsileg támogatott.
A főispán által 1887. február 7-ére összehívott érdekeltségi közgyűlésen hivatalosan is elfogadták egy „olcsóbb kivitelű, de a gazdasági érdekeknek megfelelő helyiérdekű gazdasági vasútnak a Tiszáig leendő kiépítését”, valamint annak létesítésére egy ideiglenes központi, és községenként egy szűkebb körű létesítő bizottságot alakítottak. A következő évben Szesztay László tervezőmérnök már a terveket is elkészítette, sőt költségvetés is készült, azonban a munkálatok elkezdésére még várni kellett. Közben a város vezetésénél egy villamosvasút létesítésének ötlete is felmerült, sőt 1898-ban szerződést is kötöttek egy társasággal, amely az előmunkálati engedélyt megkapta, azonban különböző okok miatt a villamos ügye is megakadt.
A kisvasút ügyét Feilitzsch Berthold főispán karolta fel újra 1903-ban. Április 6-án, az ártéri vasút érdekeltségének közgyűlésén Szesztay László ismertette azt a vasútépítés terén bekövetkezett kedvező fordulatot, miszerint a motoros kocsik akár az érintett települések főutcáján is keresztül haladhatnak, arra az utasok le- és felszállhatnak, valamint teherszállításra is alkalmasak. Kiemelte, hogy a tervezett vasút „Nyíregyháza város forgalmában, kereskedelmében és közgazdasági életében hatalmas fellendülést fog eredményezni”. Bemutatta továbbá a Békéscsaba és Kovácsháza között létesített első alföldi gazdasági vasút eredményes működését is, így a jelenlévők elhatározták, hogy ennek mintájára gőzmotoros keskeny vágányú vasútat építenek úgy, hogy annak „a Nyíregyháza állomástól a Sóstófürdőig terjedő szakasza közúti, a többi vonal része pedig helyi érdekű vasút legyen”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. december 15. 16. o.)

- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séták a Jókai téren 3.
Miután a térről a buszállomást áthelyezték a Petőfi térre, a Megyei Moziüzemi Vállalat hozzákezdett az állomásépület felújításához és átalakításához. Videóház néven egy 60–80 fő befogadására alkalmas körmozit létesítettek, ahová a betérők kis asztaloknál foglaltak helyet. Ide rendelhettek teát, üdítőt, szendvicset, sőt akár fagylaltot is, miközben a filmet nézték.
Az első filmvetítést 1989. december 29-én tartották. Ennek igazán a kisebb gyerekek örültek, hiszen a népszerű rajzfilmsorozatot, a Hupikék törpikéket vetítették. Aztán január 1-jétől beindult a nagyüzem, napi hat előadással várták a filmek szerelmeseit. Egy hét három napján, hétfőn, csütörtökön és szombaton a klasszikus és a művészfilmek rajongóinak kedveztek, a többi napokon szórakoztató videófilmeket vetítettek. Egy másik bejáraton elérhető helyiségben videókazetták és videókészülékek kölcsönzésére nyílt lehetőség. Az első mozibutik, vagyis videótéka 1985 tavaszán nyílt meg a városban. A videókazettákat a Krúdy moziban lehetett kikölcsönözni, ezt a tékát helyezték át 1989-ben a Videóházba, amely 1993 szeptemberétől már Montázs Mozi néven üzemelt tovább. Ez az Art mozi lett a megye első, kifejezetten művészfilmeket vetítő mozija. Elsőként Emir Kusturica Arizonai álmodozók című filmjét vetítették. Az utolsó előadást 1998 júniusában tartották, a mozi szeptembertől már a Művelődési Központban nyitott ki újra, majd 2000-től a Kölyökvárban működött.
2000-től a Jókai és a Nagy Imre tér beépítése tartotta izgalomban a városlakókat. Először még szállodát és konferenciaközpontot álmodtak ide, majd végül kereskedelmi központot létesítettek. Az épület terveit a Bán Ferenc vezette építészstúdió készítette, azokat a közvélemény nyomására többször módosították. Az építkezési munkálatokhoz 2006 novemberében kezdtek hozzá, ekkor bontották le az egykori buszállomás épületét is. A Korzó Üzletházat 2008-ban adták át. Az épületkomplexum szomszédságában 2008. december 15-e óta Tóth Sándor Alma című alkotása árválkodik.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. december 8. 12. o.)
- Részletek
600.
Amiről az utcák mesélnek…
Séták a Jókai téren 2.
A tér 1960-as kialakítását követően az első nagyobb változást az autóbuszállomás felépítése hozta 1971-ben. Sok vita után a városközpont 1965-ben elkészített részletes rendezési tervében már a Jókai teret jelölték ki az új autóbuszállomás építési helyéül. A döntést többek között azzal indokolták, hogy „a városból ki és bevezető főbb közlekedési utak a Jókai térről előnyösen megközelíthetők”, továbbá, hogy „a forgalomvizsgálatok adatai szerint a forgalom főbb áramlási iránya mindig a város központja felé, illetve a központból a város széle felé irányul”.
Az épület terveit az UVATERV készítette. Eszerint „a 10 méter átmérőjű, kör alakú, kupolás épületben kap helyet a váróterem, az irodák, a vezérlőhelyiség, a személyzet öltözői és pihenőhelyiségei, a jegypénztár és az Utasellátó büféje”. Figyelemfelkeltő volt az épület tetőszerkezetének kialakítása, hiszen „a hat centiméter vastag vasbeton héjszerkezettel épített pályaudvar fölött repülő csészealjhoz hasonló bronz vagy vörösréz lemezből készült kupolarészt” helyeztek el. Az építési munkálatokkal a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalatot bízták meg, míg az épület belső szerelési munkáit a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz végezte. A távolsági buszjáratok 12 kocsiállásos pályaudvarán a menetrend szerinti járatok irányítása, fogadása és indítása teljesen automatikus, elektromos úton történt, egyetlen ember és a mikrofonok, a jelzőlámpák, kapcsolókarok és telefonok közreműködésével. Ezek kiépítését a Budapesti 22. sz. Volán Vállalat, míg a díszvilágítás szerelését a Miskolci VIMELUX Vállalat munkatársai végezték.
Az építkezési munkálatok 1970 tavaszán kezdődtek. Előtte néhány épületet szanáltak, majd lebontottak. Az első buszjáratok 1971. november 28-án hagyták el a pályaudvart, amely 1987-ig, az új, Petőfi téri buszpályaudvar felépüléséig állt az utazóközönség szolgálatában. Az állomás épületét ezután a Megyei Moziüzemi Vállalat felújította és videóházzá alakította át.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. 12. 01. 12. o.)


(1978-ban készült felvételek - Képek: Fortepan / UVATERV)
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séták a Jókai téren 1.
„Új tér születik Nyíregyháza szívében” – adta hírül a megyei lap 1960-ban, majd így folytatta: „Nyíregyháza belvárosában, a Békeház újonnan felépült szakasza előtt, a Jókai-utcai lebontott házak helyén új tér létesítését tervezi a városi tanács építési és közlekedési osztálya a városrendezési terv keretében”. A híradás további részéből kiderül, hogy a kijelölt területen autó- és autóbuszparkot kívánnak létesíteni, ahol gépkocsik parkírozhatnak, a buszok pedig innen indulhatnak a menetrendi indulás előtt néhány perccel a Beloiannisz (ma Hősök) téri autóbuszállomás elé. Ennek megfelelően alakították és rendezték a teret, pl. nagykocka-burkolattal látták el, hogy a nehéz járművek közlekedésére is alkalmas legyen.
Régi térképeken látható, hogy a Körte utca innen indult a Kossuth utcáig, és ezt a szakaszát 1910-ben nevezték el a nagy mesemondóról, Jókai Mórról. Az egykori utca épületeit az 1960-as térkialakítás, valamint az 1971-es autóbuszállomás építése során bontották le. Az első számú épületben, 1910-ben a Szabolcsi Földhitel és Parcellázó Intézet működött, majd 1930-ban Párizsi kalapház. A vele szemben lévő, kettes számú épületet Márföldy Mihály építtette, azt 1890-ben Brüll Izidor vendéglős vette bérbe, aki ott szállodát, vendéglőt és kocsmát létesített istállóval. 1920-ban ott már kávéház működött, azt alakíttatta át Silberstein Samu „Magyar Vendéglővé”, és Schlögl Jánost bízta meg a vezetésével. A későbbiek folyamán hentes és mészáros üzlet is nyílt különböző bérlőkkel. A hármas számú épületben ifj. Varga Mihály szitaáru üzletét nyitotta meg 1920-ban.
A képünkön látható épületet dr. Fodor Lajos építtette 1928-ban Lovas Ferenc mérnök tervei alapján, míg a mellette lévőt a Fűszer és Gyarmatáru Rt. építtette 1911-ben Adorján János és ifj. Király Sándor kivitelezésében.
A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatalosan majd csak 1962-ben nevezte át a Jókai utcát Jókai térré azzal az indoklással, hogy „a Jókai utca az építkezések során elvesztette utcajellegét, s térré alakult”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. november 24. 16. o.)

Az épület 1928-ban épült Lovas Ferenc tervei alapján
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Nevezetesebb tűzesetek városunkban 3.
Nem elég, hogy 1929 februárjában olyan hideg napok (mínusz 10 és mínusz 27 fok között) voltak, hogy a vármegye összes iskolájában szüneteltették a tanítást, még egy tűzeset is borzolta a kedélyeket. Február 12-én leégett az éppen átépítés alatt álló törvényszék épületében a járásbíróság irattára.
Mint kiderült, az irattárban lappangó tüzet már éjszaka észlelte a szomszédos fogház udvarán lévő kutya, azonban vonítását és ugatását az őr nem tudta mire vélni. Az első munkába érkezők vették észre kora reggel a füstöt, azonban súlyos hibát vétettek, mert a vasajtót nyitva hagyták, így a lappangó parázs lángra lobbant. Ráadásul telefonálni sem tudtak a tűzoltóknak, így futniuk kellett az evangélikus templomig, hogy az ott lévő toronyőröket értesítsék. A kiérkező tűzoltók már csak gázmaszkkal tudták megközelíteni a vasajtót, közülük az elsőt a füstrobbanás ki is vágta az ajtón.
Másnap a tűzrendészeti vizsgálaton kiderült, hogy nem rövidzárlat, hanem emberi gondatlanság okozta a tüzet. Lehetséges, hogy amikor a nap végén a kályhából kivitték a hamut, akkor egy légáramlat egy kis parazsat lesodorhatott a lapátról, de az is, hogy egy eldobott cigaretta, esetleg szivarvég okozta a vesztet. Ez a tűzeset is felhívta a figyelmet arra, hogy „a város nagy lendületű fejlődésével nincs arányban a tűzoltók technikai fejlődése”. Városi vízvezetékek hiányában csak lajtoskocsin tudták a vizet a helyszínre szállítani, ráadásul ebben az esetben víz helyett poroltóra lett volna szükségük, hogy az iratokat menteni tudják. A bíróságnak és az ügyfeleknek ez a későbbiekben sok problémát okozott, mert csak az iratok egy részét tudták pótolni.
Dr. Kerekes Pál ügyvéd hibásnak tartotta azt a fővárosi döntést, hogy a város által felajánlott telken új törvényszék építése helyett a régi emeletesre bővítését határozták el. „Ahol olyan kavarodást teremt egy nagyszabású átalakítási munkálat, ott könnyen jön elő rövidzárlat, cigarettavég, szikra. És az ilyen ráépítés nem olcsó. Főképen a közönségnek nem olcsó”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. november 17. 12. o.)

A Törvényszék épülete még az átalakítása előtti időből
- Részletek
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- Részletek
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|
![]() |










