Amiről az utcák mesélnek…

Séta a Hősök terén 7.

A terület legkorábbi meghatározó építménye a Nagyvendéglő volt, amelyet a városról 1804-ben készített térképen is feltüntettek. Az építését 1772-ben kezdték. A munkálatokat többségében környékbeli kőművesmesterek végezték, de ott találjuk közöttük Bertnicsek Leopoldot is, aki Koroknay Gyula szerint az első ismert helyi mester volt, aki a miskolci céh tagjaként telepedett le. Az alapozás kövét Bodrogkeresztúrról, a meszet Borsodból, Rakacáról, a rúdvasat Mecenzéfről (ma szlovákiai kisváros) szerezték be. A téglát helyben égették, amelyhez a szükséges kellékeket a község készíttette.

Az 1773-ban már álló vendégfogadó a negyven méteres homlokzatával tekintélyt parancsolt. A jobb szárnyában alakítottak ki hat szobát, amelyet kemencével kívülről fűtöttek, míg a baloldali szárnyban volt a vendéglős lakása és az ivószobák, amelyeket a konyhából fűtöttek. Istálló és kocsiszín is tartozott az épülethez, ahol az utasok 12 lovat és 10 kocsit tudtak pihentetni. Az épületet zsindellyel borított téglakerítés vette körül. Krúdy egyik írásában a pesti Két pisztolyhoz hasonlította, mert „a kőművesek Magyarországon akkoriban minden vendégfogadót a Két pisztoly mintájára építettek”. Szintén ő írta le, hogy „apró, vasráccsal ellátott ablakai mögött gyakran hangzott Benczi Gyula társulatának muzsikája”.

Később egyre több vendéglátóipari egység, elsősorban korcsma létesült a városban, amelyek bérleti díja fontos bevételi forrást jelentett. A legtöbb díjat mindig a Nagyvendéglőért kellett fizetni, ami 1880-ban 7299 forintot jelentett, utána a Szarvas korcsma következett 3300 forinttal. A sok bérlő közül említsük meg Weinberger Bernát nevét 1883-ból, aki fővárosi vendéglők mintájára berendezett szobákat, magyaros konyhát és jófajta borokat ígért, valamint lovas kocsijain a vasútállomásra és onnan is szállította a vendégeit.

A Nagyvendéglőt 1888. november 7-én tűzvész pusztította, a tűzoltóknak csak egy részét sikerült megmenteniük, amit majd a vármegyeháza felépítése után, 1892-ben bontottak el, a felszabadult területet pedig parkká alakították.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. július 21.8. o.)

Nyíregyháza 1804. évi térképről

Nagyvendéglő
(Kép: Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei. Nyíregyháza, 1971. 15. o.)