Amiről az utcák mesélnek…

Séták a Jókai téren 1.

„Új tér születik Nyíregyháza szívében” – adta hírül a megyei lap 1960-ban, majd így folytatta: „Nyíregyháza belvárosában, a Békeház újonnan felépült szakasza előtt, a Jókai-utcai lebontott házak helyén új tér létesítését tervezi a városi tanács építési és közlekedési osztálya a városrendezési terv keretében”. A híradás további részéből kiderül, hogy a kijelölt területen autó- és autóbuszparkot kívánnak létesíteni, ahol gépkocsik parkírozhatnak, a buszok pedig innen indulhatnak a menetrendi indulás előtt néhány perccel a Beloiannisz (ma Hősök) téri autóbuszállomás elé. Ennek megfelelően alakították és rendezték a teret, pl. nagykocka-burkolattal látták el, hogy a nehéz járművek közlekedésére is alkalmas legyen.

Régi térképeken látható, hogy a Körte utca innen indult a Kossuth utcáig, és ezt a szakaszát 1910-ben nevezték el a nagy mesemondóról, Jókai Mórról. Az egykori utca épületeit az 1960-as térkialakítás, valamint az 1971-es autóbuszállomás építése során bontották le. Az első számú épületben, 1910-ben a Szabolcsi Földhitel és Parcellázó Intézet működött, majd 1930-ban Párizsi kalapház. A vele szemben lévő, kettes számú épületet Márföldy Mihály építtette, azt 1890-ben Brüll Izidor vendéglős vette bérbe, aki ott szállodát, vendéglőt és kocsmát létesített istállóval. 1920-ban ott már kávéház működött, azt alakíttatta át Silberstein Samu „Magyar Vendéglővé”, és Schlögl Jánost bízta meg a vezetésével. A későbbiek folyamán hentes és mészáros üzlet is nyílt különböző bérlőkkel. A hármas számú épületben ifj. Varga Mihály szitaáru üzletét nyitotta meg 1920-ban.

A képünkön látható épületet dr. Fodor Lajos építtette 1928-ban Lovas Ferenc mérnök tervei alapján, míg a mellette lévőt a Fűszer és Gyarmatáru Rt. építtette 1911-ben Adorján János és ifj. Király Sándor kivitelezésében.

A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatalosan majd csak 1962-ben nevezte át a Jókai utcát Jókai térré azzal az indoklással, hogy „a Jókai utca az építkezések során elvesztette utcajellegét, s térré alakult”.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. november 24. 16. o.)

Az épület 1928-ban épült Lovas Ferenc tervei alapján