Első világháborús emlékjelek

Részletek: Készült: 2019. január 26

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKJELEK I.

Vietórisz József: Beszél a márvány

Beszél a márvány szellem-ajkakon,

Megilletődve, búsan hallgatom.

- Ifjak se voltunk, félig gyermekek,

Mikor hazánkra tört a fergeteg.

Amit tanultunk, nem feledtük el:

Veszélyben a hon, menni, halni kell!

Mentünk virágos kedvvel, boldogan,

Mint akinek nagy, messze útja van.

Tiéd a csókom, édes jó anyám,

Tiéd a vérem, édes szép hazám!

Mentünk s elestünk, hősök sorsa ez,

Hittük s reméltük, nagy jutalma lesz:

Szabad hazájában boldog nemzedék

Regéli majd a hősök érdemét...

Beszél a márvány szellem-ajkakon,

Megilletődve, búsan hallgatom.

- Ünnepre jöttök, éde Istenem:

Miért ez ünnep mégis dicstelen?

Aranybetűkbe vésitek nevünk:

Sötét sírunkból fényre ébredünk?

Jaj, nincs a fénynek éltető heve:

Könny és kesergés párosul vele!

Ha majd a férfi újra tettre kész,

Vésszel, halállal bátran szembenéz;

Ha talpra áll, mikor az óra int,

Hogy visszavívja szent határaink:

Ha győzelemre ültök ünnepet:

Akkor, csak ünnepeljetek!...

Beszél a márvány szellem-ajkakon,

Megilletődve, búsan hallgatom.

1924-ben a Magyar Országgyűlés az alábbi törvény elfogadásával az első világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről rendelkezett:

1924. évi XIV. törvénycikk

az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a "Hősök emlékünnepét" - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.

2. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.

Forrás:

Ezt követően szerte az országban megindult az emlékhelyek kialakítása, ahol megemlékezhettek az adott település első világháborúban elhunyt személyeiről. Ezek az emlékek hol díszesebbek, hol egyszerűbbek.

2001-ben a Magyar Országgyűlés felelevenítve az 1924. évi törvényt, május utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította:

2001. évi LXIII. törvény

a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről

A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. Emlékük megörökítésére, a ma élő és a jövő nemzedékeknek példájuk felmutatására a következő törvényt alkotja:

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése - tisztelettel adózva a hősök emléke előtt - a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdött hazafiak emlékét e törvényben megörökíti.

2. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja.

3. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden évben, a Magyar Hősök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hőseinek.

4. § (1) A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismeréssel adózik az elődöknek, akik a budapesti Hősök terén a Millenniumi Emlékmű és a Hősök Emlékköve felállításával méltó emléket állítottak a Haza megmentőinek, megtartóinak és hőseinek.

(2) A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Millenniumi Emlékművet és a Hősök Emlékkövét nemzeti emlékhellyé nyilvánítja.

(3) Felhatalmazást kap a Fővárosi Közgyűlés, hogy a budapesti Hősök tere közterület-használati rendjét rendeletben oly módon szabályozza, hogy a tér köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris használati módja összhangban álljon a tér műemléki védettségével, a nemzeti emlékhely szellemével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt.

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

A fotók készítői

Saját fotóim:

Abony, Balatonszabadi, Berettyóújfalu, Besenyőtelek, Budapest, Debrecen, Demecser, Écs, Füzesabony, Gönc, Hódmezővásárhely, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kistelek, Kistokaj, Kunszentmárton, Maklár, Mezőtúr, Nyírbátor, Nyíregyháza, Polgár, Poroszló, Sárospatak, Soltvadkert, Szentes, Szerencs, Szikszó, Tahitótfalu, Tiszaalpár, Tokaj, Törökszentmiklós, Újfehértó

Gyurkóné Edit:

Balmazújváros, Dunakeszi, Fót, Gávavencsellő, Gyomaendrőd, Hajdúszovát, Kaba, Kisújszállás, Körösladány, Kunmadaras, Mórahalom, Nádudvar, Püspökladány, Szarvas, Szeged

Lakat Imre (tajkepfotokesvariaciok.blog.hu/):

Ajka, Csongrád, Gyepükaján, Városlőd

Steiner Józsefné:

Nagyatád

Szórád Péter:

Alsónémedi, Berhida, Gádoros, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kondoros, Makó, Marcaltő, Medgyesegyáza, Mezőfalva, Nagyszénás, Nagyvázsony, Nóráp, Orosháza, Pusztaföldvár, Tapolca, Tótkomlós

Köszönöm szépen fotóstársaim segítségét!

ABONY