RÁKÓCZIFALVA

Rákóczifalva címere a városháza falán
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)

A 2009 óta városi ranggal bíró Rákóczifalva a Tisza bal partján, Szolnoktól délre elterülő település. Története szorosan kötődik az egykori neves mezőváros Varsány múltjához. A településen a 16. század végén lett birtokossá Lorántffy Mihály, akinek a halála (1614) után leánya, Zsuzsanna 13 évi pereskedés után megtartotta az apai örökséget. Lorántffy Zsuzsannának I. Rákóczi Györggyel kötött házassága révén a birtokok Rákóczi-vonalon öröklődtek tovább. II. Rákóczi Ferenc 1699-ben lett Varsány kizárólagos tulajdonosa. A Rákóczi-szabadságharc elején, a császárhűségen maradt Maros menti rác határőrök rendszeresen támadták a Szolnoktól délre eső területeket, később a kuruc hadak is fosztogatták, így Varsány elnéptelenedett, pusztává lett. 1715-ben Varsány egyik felét rövid időre kamarabirtokká tették, majd új tulajdonosai lettek.
1880–1881-ben Fehér Miklós földművelésügyi államtitkár javaslatára kezdődött meg a már újra lakott Felső-Varsány önálló községgé szervezése és betelepítése. 1882-ben 289 családfővel kötöttek végleges örök adásvételi szerződést. Mivel a telepítésre kijelölt kincstári birtok tulajdonosa egykor II. Rákóczi Ferenc volt, a név megalkotásában a fejedelem nevét használták fel. Az 1882. április 14-én kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a telepítvény lakói kezdettől a Rákóczifalva elnevezést kívánták, azonban e név csak 1901-ben vált hivatalossá. A község első pecsétje egy nyargaló kuruc lovaskatonát ábrázolt, körülötte a „Rákóczy község 1884” felirattal. A település hivatali központja a Rákóczi-kastély lett.
1892-ben határozta el a képviselő-testület, hogy a kastélyt lebontja és anyagából a község központjában községházat és jegyzői lakást épít. Fenti bontási anyagból készült az iskola is.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája

(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)

Avatása: 1954.
Helye: Szabadság tér 1.

A község 1906. október 26-án ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, s ekkor rótta le kegyeletét II. Rákóczi Ferenc iránt is. A település vezetői elhatározták, hogy Eötvös Károly Lajos királyi tanfelügyelő epigrammájának felhasználásával emléktáblát állítanak a kastélynak. Az iskola falán kívánták elhelyezni a táblát, tervük azonban csak 1954-ben vált valóra.

Szabó László: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)

Avatása: 1979. augusztus 17.
Helye: Városháza fogadóterme (Szabadság tér 2.).

A szobrot az Alkotmány ünnepének alkalmából leplezték le a tanácsháza előtti téren. A Polgármesteri Hivatal előtti teret 2019-ben átalakították és egy új Rákóczi-szobrot (→217.) emeltek. Szabó László alkotását felújították és áthelyezték a hivatal épületébe.

Ifj. Szabó István: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2019)

Avatása: 2000.
Helye: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és AMI (Szabadság tér 1.).

A település központjában található iskola 1991-ben vette fel Rákóczi nevét. Az iskola épületében látható egész alakos Rákóczi-szobor id. Szabó István szobrának a fia, ifj. Szabó István által 2000-ben készített patinázott gipszváltozata. (Az eredeti gipszszobor 1965-ben készült, ennek bronzba öntött változata Szécsény főterén látható.)

Rosengart Béla: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)

Avatása: 2005.
Helye: a Macimúzeum bejárata mellett (Szabadság tér 3.).

Rákóczi József sírlaptöredéke

(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)

Avatása: 2008. március 27.
Helye: Városháza falán (Szabadság tér 2.).

Az emléktábla alatt elhelyezett tájékoztató táblán a következő felirat olvasható: „II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia, Rákóczi József 1738 novemberében halt meg bolgár földön, Cservena Voda községben. Sírlapjának töredékét – azon az Erdély címerével egyesített Rákóczi-címert – beépítették a helybéli ortodox templom főhomlokzatába. Névadó fejedelmünk születésének 332. évfordulója tiszteletére e címeres sírlap-töredék hiteles másolatát a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével elkészíttette és a Községháza falára elhelyeztette Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata.”

Kligl Sándor: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2019)

Avatása: 2019. augusztus 10.
Helye: Városháza előtti park (Szabadság tér 2.).

A szobor megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Kligl Sándor alkotása a Zborón 2017-ben felállított szobor másolata.

Felhasznált irodalom:

• Dr. Bagi Gábor: Tiszavarsány a Rákóczi birtokok rendszerében. In: Tiszavarsány–Rákóczifalva. Tudományos konferencia Rákóczifalván. 2005. szeptember 10.
  Szerk.: Dr. Páldi András. Rákóczifalva, 2006. 87–110. o.
• Czirmayné Kocsis Róza: Rákóczifalva története I. Rákóczifalva, 2006.
• Rákóczi-szobor Rákóczifalván. Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus 18. 5. o.