FELSŐVADÁSZ

Felsővadász az Északi-középhegységben, a Cserehát dombság nyugati részén, a Vadász patak mentén elterülő település.
A Rákócziak a Bogát-Radvány nemzetségből származtak. A zempléni Rákóc birtokról nevezték magukat Rákóczinak. A 14–15. században népes családdá terebélyesedtek Zemplénben. Rákóczi Zsigmond 1517-ben szerezte meg az Abaúj megyei Felsővadászt és megkülönböztetésül felvette a felsővadászi előnevet, míg a Zemplénben maradt családtagok rákóci Rákócziak maradtak. (A családnak ez az ága Rákóczi György zempléni alispán 1754-ben történt halálával halt ki.)

A Rákócziak címere

„Vágott pajzs, az alsó vörös mezőben hármas sziklabércen nyugvó, hatküllős, törött ezüstkerék, mely a későbbi ábrázolásokban úgy tűnik fel, mintha a hármas hegy mögül kiemelkednék; a felső arany mezőben, jobbjában görbe kardot tartó, arannyal finoman áttört, jobbra néző, stilizált koronás sas. Sisakdísz: a pajzsbeli sas. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst. Mindkét mező finom, arany arabeszkekkel damaszkolt. Az egész címert zöld babérkoszorú övezi; fent jobbról a magyar címer vágásos, balról kettős keresztes része, lent hadi trófeák a kísérő díszítések.” (Czobor Alfréd: A Rákócziak címere és pecsétjeik. Turul, 1935. 51. o.)

Rákóczi Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc emléktáblája

Avatása: 1970. június.
Helye: a volt Rákóczi-kastély dísztermében.

A Rákócziak a 16. század első felében erődített várkastélyt építettek. E kastély falai között született 1544-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója, aki itt is halt meg 1608-ban.

A felsővadászi Rákóczi-kastély
(Kép: Abauj-Torna vármegye és Kassa. Szerk.: Dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu. Bp. 1896.)

A kastélyt 1567-ben Hasszán temesvári pasa felgyújtotta. 1697 és 1701 között többször volt lakója a kastélynak II. Rákóczi Ferenc és Julianna nővére. Rákóczi szenvedélyének, a vadászatnak is hódolt itt. Ekkor adományozott egy általa elejtett őz bőréből készült miseruhát a római katolikus egyháznak.
A II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély 1713-ban, királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdona lett. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt. A ma jellemző romantikus jegyeit az 1860-as átépítés során nyerte el, és akkor építették rá a második szintet is.
A műemléki épületben 1965-től a fejedelem nevét viselő körzeti általános iskola működik. A kastély dísztermében 1970-ben emléktáblát lepleztek le ­Rákóczi Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc tiszteletére.

A felsővadászi Rákóczi-kastély
(Fotó: Ilyés Gábor, 2013)

(Fotó: Ilyés Gábor, 2013)

A kastély dísztermében egész alakos festmény található II. Rákóczi Ferencről, díszes barokk keretben. A képet valószínűleg az ország fennállásának 1000 éves évfordulójára készítették. A vásznon Halász Hradil Rezső miskolci festő és Radácsi Endre restaurátor neve olvasható. Itt látható még néhány bútor az utolsó lakók hagyatékából, valamint a földszint egyik termében egy állandó kiállítás a Rákóczi család történetéről és II. Rákóczi Ferenc életútjáról.

Felhasznált irodalom:

• Bodnár István: A fejedelem kastélya. Képes Újság, 1965. március 6. 9. o.
• Hőgye István: A Rákócziak zempléni kapcsolatai. Szülőföldünk 31. Főszerkesztő: Rémiás Tibor. Miskolc, 2004. 8–11. o.